A kávét élelmiszerként tartjuk nyilván, habár energiatartalma rendkívül alacsony. Mikro- tápanyagtartalma (pl. kálium, magnézium, mangán) sem villanyoz fel bennünket annyira, mint az  élénkítő hatásért felelős koffein, illetve az egyéb, szervezet számára hasznos antioxidánsok (pl. polifenolok).

Mivel a koffein emberi szervezetre gyakorolt hatása kifejezetten erős, a kávé hosszú ideje a tudományos kutatások középpontjában áll. 

Nincs egyszerű dolgunk, ha meg akarjuk határozni, mekkora az a kávé mennyiség, amely kedvező tulajdonságait érvényesítve nap mint nap biztonsággal fogyasztható, hiszen rengeteg fajta kávébab létezik, és számtalan feldolgozási- illetve elkészítési mód. De ha mindezeket figyelembe vennénk, sem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy adott mennyiségű koffein hatása egyéni eltéréseket is mutat a fogyasztóknál. A koffein felszívódásának és lebontásának sebességét ugyanis számos tényező befolyásolja (pl. terhesség, dohányzás, alkoholfogyasztás, fogamzásgátló szerek alkalmazása stb.). Éppen ezért a napi limit meghatározásánál leginkább a saját szervezetünkre gyakorolt hatásokat érdemes figyelembe vennünk. 400 mg feletti koffein mennyiség már álmatlanságot, nyugtalanságot, szapora szívverést okozhat, ennél nagyobb dózis pedig akár koffein-mérgezéshez is vezethet.

Hazánkban általánosan elfogadott a napi két-három csésze kávé elfogyasztása, hiszen ez a mennyiség kifejezetten jótékony hatású lehet egészségi állapotunkra.

Aki kávézik, a koffein általános hatásait már jól ismeri. A koffein az idegrendszerre hatva késlelteti a kifáradást, javítja a koncentráció-képességet és a reakcióidőt, mindezek mellett pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét. Fizikai teherbírásunkra is hatással van. Intenzívebb, hosszabb távú és mérhetően nagyobb fizikai munkát képes szervezetünk elvégezni, koffeinnel.

A köztudatban élő hiedelmekkel ellentétben a mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás nincs hatással vérnyomásunkra, illetve bizonyos esetekben valóban okozhat rövid ideig tartó, enyhe vérnyomás emelkedést, de ennek csekély mértéke nem tekinthető kockázati tényezőnek. Az említett 2-3 csészényi napi kávémennyiséget elfogyasztva, szív-érrendszerre gyakorolt károst hatást tudományosan még sosem mutattak ki.

A kávéban található bizonyos antioxidáns vegyületek viszont az eddigi vizsgálatok eredményei alapján kifejezetten csökkenthetik a halálos kimenetelű szívinfarktusok kialakulásának kockázatát. Megfigyelték továbbá, hogy a rendszeres, mérsékletes kávé fogyasztás csökkenti a májzsugorodás esélyét, és kifejezetten ígéretes kutatási eredmények születtek a diabetes, Alzheimer kór, illetve bizonyos daganatos megbetegedések tekintetében is.

Tekintsünk tehát a kávéra úgy, mint a természet ajándékára, törekedjünk a megfelelő minőségű kávé kiválasztására, és a mérsékelt napi fogyasztásra.